Zakon o ratifikaciji Sporazuma med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o reševanju vodnogospodarskih vprašanj (BHURVV)

Ratificira se Sporazum med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o reševanju vodnogospodarskih vprašanj, podpisan 21. oktobra 1994 v Ljubljani.

Sporazum se izvirniku v slovenskem in madžarskem jeziku glasi: Vlada Republike Slovenije in Vlada Republike Madžarske (v nadaljnjem besedilu: pogodbenici) IZHAJAJOČ IZ POTREBE po reševanju vodnogospodarskih vprašanj pri urejanju skupnih mejnih vodotokov in vodotokov ter vodnih sistemov, ki prečkajo skupno državno mejo, Z UPOŠTEVANJEM v Helsinkih 17. marca 1992 podpisanega Sporazuma o zaščiti in uporabi vodnih tokov, ki prečkajo državno mejo, ter mednarodnih jezer, ki ga je pripravila Evropska gospodarska komisija OZN, Z UPOŠTEVANJEM Konvencije o sodelovanju pri varovanju in smotrni uporabi reke Donave (Sofija, junij 1994), Z UPOŠTEVANJEM potrebe po ohranjanju enotnosti vodnogospodarskih razmer ter s priznavanjem iz te enotnosti izhajajoče pravice in dolžnosti, sta se dogovorili o:

1. Pogodbenici bosta po določilih sporazuma s svojimi pooblaščenimi pristojnimi organi proučili in sporazumno reševali vsa tista vodnogospodarska vprašanja – sem prištevamo tudi ukrepe in dela, ki lahko vplivajo na vodne količine, kakovost voda in njeno stanje v okolju – ki so v interesu obeh pogodbenic, ali pa so potrebni ukrepi ene pogodbenice v interesu druge pogodbenice. 2. Pristojna organa pogodbenic sta za Republiko Slovenijo Ministrstvo za okolje in prostor, Republiška direkcija za varstvo okolja in urejanje voda, za Republiko Madžarsko pa Ministrstvo za promet, zveze ter vodno gospodarstvo.

1. Določila sporazuma se nanašajo na vsa vodnogospodarska vprašanja, ukrepe in dela, povezana z vodozbirnimi območji, skupnimi mejnimi vodotoki in vodotoki, ki prečkajo skupno državno mejo in lahko z vodnogospodarskega vidika vplivajo na določene vodotoke in objekte. 2. Določbe sporazuma se nanašajo na: a) zalogo talnih in površinskih voda, b) varstvo in obrambo pred škodljivim delovanjem voda, c) uporabo in izkoriščanje voda, d) zaščito pred onesnaževanjem in neracionalno uporabo voda, preučevanje kakovosti mejnih voda, e) preučevanje vplivov posegov na okolje, f) raziskave, projektiranje, izvajanje in izmenjavo podatkov v zvezi s točkami a) do e).

Pogodbenici se obvezujeta, da bosta: 1. vsaka na svojem ozemlju, pa tudi skupno primerno vzdrževali struge skupnih mejnih vodotokov in kanalov ter vodotokov in kanalov, ki prečkajo skupno mejo, ter vse objekte na teh, 2. v skladu s svojimi interesi upravljali objekte in naprave in skrbeli za njihovo obratovanje, 3. sporazumno spreminjali obstoječe ali granjo novih objektov na ozemlju ene ali druge pogodbenice kakor tudi izvedbo ukrepov, s katerimi se spreminjajo vodnogospodarske razmere vodozbirnih območij, skupnih mejnih vodotokov ali vodotokov, ki prečkajo skupno državno mejo, kakor tudi skrbeli za izboljšanje kakovosti in stanja voda v okolju, 4. na svojem ozemlju ohranjali, vzdrževali, po potrebi dopolnili in obnovili tiste obmejne višinske ter horizontalne osnovne točke, ki se uporabljajo za vodnogospodarska dela. Te osnovne točke lahko uporabljata obe pogodbenici.

Pristojni organi pogodbenic bodo na najhitrejši možen način vzajemno obveščali drug drugega o nevarnosti poplav in ledu, o izrednih onesnaženjih voda in o drugih nevarnostih, ki bodo grozile vodozbirnim območjem in skupnim mejnim vodotokom ali vodotokom, ki prečkajo skupno državno mejo.

1. Pogodbenici bosta delitev stroškov in način plačila določili sporazumno, če bosta pogodbenici udeleženi pri vzdrževanju, obratovanju obstoječih objektov in naprav, kakor tudi pri načrtovanju, gradnji, vzdrževanju in obratovanju v prihodnje zgrajenih objektov in naprav. 2. Zainteresirana pogodbenica bo v celoti krila stroške, ki nastajajo pri gradnji, vzdrževanju ter obratovanju takih objektov in naprav, kakor tudi ukrepih in delih, ki so oziroma se izvajajo na ozemlju ene pogodbenice in jih uporablja le druga pogodbenica.

1. Gradbeni material in pogonska sredstva, ki se bodo zaradi opravljanja del v smislu tega sporazuma na skupnih mejnih vodotokih in kanalih in na območju mejnih profilov vodotokov in kanalov, ki prečkajo skupno državno mejo, prenesli z ozemlja ene pogodbenice na ozemlje druge pogodbenice, so prosti vseh uvoznih in izvoznih dajatev. 2. Začasna oprostitev plačevanja dajatev v smislu prvega odstavka tega člena velja za potrebne naprave, stroje, vozila, orodje in podobno (v nadaljnjem besedilu: sredstva) pod pogojem, da so ta sredstva prijavljena carinarnici zaradi ugotavljanja istovetnosti in da so vrnjena v roku, ki ga določi carinarnica. Pri tem ni treba položiti varščine za predpisane dajatve. Za sredstva, ki ne bodo vrnjena v določenem roku ali uporabljena v skladu z nameni sporazuma, se dajatve plačajo. Če so ta sredstva zaradi popolne izrabljenosti neuporabna in zaradi tega niso vrnjena, so oproščena plačevanja dajatev. 3. Pogodbenici jamčita druga drugi olajšan carinski postopek pri tranzitu gradbenega materiala in pogonskih sredstev kot tudi sredstev za opravljanje del, ki so oproščena plačila dajatev. 4. Z ozirom na pogoje, določene v prvem in drugem odstavku tega člena, so gradbeni material in pogonska sredstva kot tudi sredstva za opravljanje del pod carinskim nadzorom pogodbenic. 5. Objekte, dela, obseg in pogoje za izrabo ugodnosti, ki izhajajo iz tega člena sporazuma, bo za vsak posamezen primer posebej ugotovila Stalna slovensko-madžarska komisija za vodno gospodarstvo.

1. Pogodbenici ustanovita za obravnavo vprašanj ter uresničitev ukrepov in del, ki izhajajo iz določil tega sporazuma, Stalno slovensko-madžarsko komisijo za vodno gospodarstvo (v nadaljnjem besedilu: komisija). Sestavo, pristojnosti ter način dela komisije vsebuje pravilnik, ki je sestavni del tega sporazuma (priloga). 2. Komisija bo pripravila skupen pravilnik za obrambo pred poplavami, ledom ter o varstvu kakovosti voda, če bo potrebno, pa tudi druge pravilnike. 3. Komisija sestavi v obeh jezikih zapisnike o svojih zasedanjih, ki jih predloži vladama v potrditev.

1. Da bi določili skupne ukrepe in opravljanje skupnih del, se osebe, ki sta jih imenovali pogodbenici, srečajo na tistih krajih državne meje in ob tistem času, ki sta ga pristojna organa pogodbenic sporazumno določila za konkreten primer. 2. Pogodbenici morata v skladu z notranjo zakonodajo ob prestopanju državne meje iz prvega odstavka zagotoviti pravočasno izdajo vseh dovoljenj za prehajanje državne meje zunaj mejnih prehodov.

1. Če katera izmed pogodbenic meni, da je treba katerokoli določilo sporazuma spremeniti, obvesti o tem drugo pogodbenico. Usklajena sprememba začne veljati, ko se pogodbenici po diplomatski poti obvestita o tem, da so izpolnjeni notranjepravni pogoji za njeno uveljavitev. 2. O spremembah pravilnika, omenjenega v prvem odstavku 7. člena, se pogodbenici neposredno dogovorita preko Stalne slovensko-madžarske komisije za vodno gospodarstvo. 3. Ob sklenitvi kakršnegakoli splošnega večstranskega dogovora o vodnem gospodarstvu, ki zadeva pogodbenici, je treba ta sporazum uskladiti z določbami omenjenega večstranskega dogovora.

Pogodbenici v skladu z razlago in uporabo tega sporazuma predložita vse spore, ki nastanejo med njima in jih z neposrednimi razgovori ali po diplomatski poti ni mogoče urediti oziroma če se ne dogovorita za drugačen način reševanja sporov, na željo katerekoli pogodbenice arbitražnemu razsodišču, kot je to določeno v drugem odstavku 22. člena Helsinškega sporazuma o zaščiti in uporabi vodnih tokov, ki prečkajo državno mejo, ter mednarodnih jezer oziroma v njegovi prilogi št. IV., ki je bila sprejeta 17. marca 1992.

1. Pogodbenici se po diplomatski poti obvestita o tem, da sta izpolnili na veljavnost sporazuma nanašajoče se zahteve, ki jih predpisuje njuna notranja zakonodaja. 2. Sporazum začne veljati trideset dni po vročitvi izmenjanih obvestil, omenjenih v prvem odstavku tega člena. 3. Ko začne veljati ta sporazum, med pogodbenicama preneha veljati Sporazum med Vlado Federativne ljudske republike Jugoslavije in Vlado Ljudske republike Madžarske o reševanju vodnogospodarskih vprašanj, ki je bil podpisan 8. avgusta 1955 v Beogradu. 4. Sporazum se sklene za nedoločen čas. 5. Pogodbenici lahko vsaj šest mesecev pred koncem kateregakoli koledarskega leta odpovesta sporazum, v tem primeru preneha veljati sporazum ob koncu koledarskega leta. Sestavljeno v Ljubljani dne 21. 10. 1994 v dveh izvodih v slovenskem in madžarskem jeziku, besedili sta enako verodostojni. Za Vlado Republike Slovenije dr. Pavel Gantar l. r. Za Vlado Republike Madžarske dr. Károly Lotz l. r A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (továbbiakban: Szerzó´dó´ Felek) SZÜKSÉGESNEK TARTVA a közös határt képezó´ és a közös a határ által átmetszett vízfolyásokkal és vízrendszerekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések szabályozását, ALAPUL VÉVE az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában kidolgozott, a határokat átlépó´ vízfolyások és nemzetközi tavak védelméró´l és használatáról 1992. március 17-én, Helsinkiben elfogadott egyezményt, FIGYELEMMEL a Duna megóvására és fenntartható használatára irányuló együttmú´ködésró´l szóló Konvencióra (Szófia, 1994. június), TEKINTETBE VÉVE a vízgazdálkodási viszonyok egysége fenntartásának szükségességét és elismerve az ezen egységbó´l származó jogokat és kötelezettségeket, a következó´kró´l állapodtak meg: 1. A Szeró´dó´ Felek a jelen Egyezmény rendelkezései alapján megbízott illetékes koordináló szerveik útján megvizsgáljak és egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket – beleérte a vizek mennyiségét, minó´ségét, környezeti állapotát befolyásoló munkálatokat és intézkedéseket –, amelyek mindkét Szerzó´dó´ Fél érdekeit érintik, vagy az egyik Szerzó´dó´ Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket. 2. A Szerzó´dó´ Felek illetékes szerve a Szlovén Köztársaság vonatkozásában a Környezeti és Terüketu Minisztérium Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatósága, a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. 1. Az Egyezmény rendelkezései kiterjednek a közös határt képezó´ és a közös határ által átmetszett vízfolyásokon és azok vízgyú´jtó´ területén felmerüló´ összes gazdálkodási kérdésre, intézkedésre és munkálatra, amelyek vízgazdálkodási szempontból hatással lehetnek az érintett vízfolyásokra és mú´vekre. 2. Az Egyezmény rendelkezései kitarjednek: a) a felszíni és a felszin alatti vizkészletre, b) a vizek káros hatásai elleni védelemre és védekezésre, c) a vizek használatára, d) a határvizek minó´ségi vizsgálatára, a vizek szennyezés és ésszerú´tlen használat elleni védelmére, e) a beavatkozások környezeti hatásainak vizsgálatára, f) az a)–e) pontokkal összefüggó´ kutatásra, tervezésre, kivitelezésre, megfigyelésekre, információ- és adatcserére. A Szerzó´dó´ Felek kötelezik magukat, hogy 1. egyrészt a saját területükön, másrészt közösen jókarban tartják a közös határt képezó´ és a határ által átmetszett vízfolyások, csatornák medrét és minden létesítményét, 2. érdekeikkel összhangban végzik a létesítmények és berendezések kezelését és üzemeltetését, 3. egyetértésben végzik az egyik vagy a másik Szerzó´dó´ Fél területén a meglévó´ létesitmények megváltoztatását vagy újabbak építését, valamint mindazon új munkálatok és intézkedések foganatosítását, amelyek megváltoztathatják a közös határt képezó´ és a közös határ áltat átmetszett vízfolyások és vízgyú´jtó´k vízgazdálkodási viszonyait, beleértve a vizek minó´ségét és környezeti állapotát, 4. a saját területükön a határ menti állandó magassági és vízszintes alappontokat, amelyek a vízi munkálatok céljait szolgálják, megó´rzik és fenntartják, szükség szerint kiegészítik és felújítják. Mindkét Szerzó´dó´ Fél használhatja ezeket az alappontokat. A Szerzó´dó´ Felek illetékes szervei kölcsösen, a lehetó´ leggyorsabb módon értesítik egymást az árvíz- és jégveszélyekró´l, rendkívüli vízszennyezésekró´l, valamint más, a közös határt képezó´ és a közös határ által átmetszett vízfolyásokat és vízgyú´jtó´ket fenyegetó´ veszélyekró´l. 1. A Szerzó´dó´ Felek, amennyiben a meglévó´ építmények és berendezések fenntartásában, üzemeltetésében, valamint a létesítendó´ építmények és berendezések tervezésében, építésében, fenntartásában, üzemeltetésében mindketten részt vesznek, a költségek megosztásának kérdését és fizetésének módját egyetértésben állapítják meg. 2. Azokat a költségeket, amelyek olyan építmények és berendezések építésével, fenntartásával és üzemeltetésével, valamint olyan intézkedésekkel és munkálatokkal kapcsolatosak, amelyek az egyik Szerzó´dó´ Fél területén vannak, illetve azokat ott végzik, de kizárólag a másik Szerzó´dó´ Fél érdekeit szolgálják, teljes egészében az érdekelt Szerzó´dó´ Fél viseli. 1. Azon épító´- és üzemanyagok, amelyek ezen Egyezmény értelmében a közös határt képezó´ vízfolyásokon és csatornákon, valamint a közös határ által átmetszett vízfolyások és csatornák határszelvényeinek térségében elvégzendó´ munkálatok kivitelezéséhez szükségesek és az egyik Szerzó´dó´ Fél területéró´l a másik Szerzó´dó´ Fél területére szállítanak, minden beviteli és kiviteli illetéktó´l mentesek. 2. E cikk 1. pontja értelmében ideiglenes illetékmentességet élveznek a szükséges berendezések, gépek, szállítóeszközök, szerszámok és ehhez hasonlók (a továbbiakban: eszközök) azzal a feltétell, hogy ezeket be kell jelenteni a vámhatóságoknál azonosság megállapítása, továbbá a vámhatóságok által meghatározott idó´pontig történó´ visszaszállítása végett. Ebben az esetben nem szükséges a megfeleló´ biztosítékok letétbe helyezése. Azon eszközök után, amelyeket nem küldenek vissza a meghatározott idó´pontig vagy nem az Egyezmény céljaival összhangban használják, a megfeleló´ illeték fizetendó´. Amennyiben az említett eszkó´zó´k teljesen használhatatlanná válnak és ezért nem küldetnek vissza, vámmentességet élveznek. 3. Mindkét Szerzó´dó´ Fél biztosítja azon épító´- és üzemanyagok, eszközök vámkezelésének megkönnyítését, amelyek mentesek az illetékek alól. 4. A munkálatok kivitelezéséhez szükséges épító´- és üzemanyagokat, valamint eszközöket a Szerzó´dó´ Felek vámszervei ellenó´rzik, a jelen cikk 1. és 2. pontjában meghatározott feltételekre tekintettel. 5. Az Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság minden egyes esetben külön állapítja meg azokat a létesítményeket, munkálatokat, amelyekre a jelen cikkben meghatározott kiváltságokat alkalmazza, továbbá ezek terjedelmét és feltételeit. 1. Az Egyezmény rendelkezéseibó´l eredó´ kérdések megtárgyalása, továbbá intézkedések és munkálatok végrehajtása céljából a Szerzó´dó´ Felek létrehozzák a Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság összetételét, hatáskörét, illetékességét és mú´ködésének módját a jelen Egyezmény szerves részét képezó´ Alapszabályzat tartalmazza (Függelék). 2. A Bizottság közös árvízvédelmi, jégvédelmi és vízminó´ségvédelmi – szük-ség esetén további – szabályzatokat készit. 3. A Bizottság tárgyalásairól mindkét nyelven jegyzó´könyv készül, amelyet jóváhagyás céljából a kormányok elé kell terjeszteni. 1. A közös intézkedések megállapítása és a közös munkálatok végrehajtása érdekében azok a személyek, akiket a Szerzó´dó´ Felek kijelölnek, az államhatárnak azokon a helyein és abban az idó´ben találkoznak, amelyeket mindkét Szerzó´dó´ Fél illetékes szervei adott esetben egyetértésben kijelölnek. 2. Az 1. pontban feltüntetett államhatár-átlépésekhez a Szerzó´dó´ Felek, belsó´ törvényhozásukkal összhangban, biztositják a határátkeló´kön kívül történó´ határátlépéshez szükséges okmányokat. 1. Ha bármelyik Szerzó´dó´ Fél szükségesnek tartja az Egyezmény bármelyik rendelkezésének módosítását, arról értesíti a másik Szerzó´dó´ Felet. Az egyeztetett módosítás akkor lép hatályba, amikor a Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton értesítik egymást, hogy eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges belsó´ jogi feltételeknek. 2. A 7. cikk 1. pontjában említett Alapszabályzat módositásáról a Szerzó´dó´ Felek közvetlenül állapodnak meg, az Állandó Szlovén-Magyar Vízgazdálkodási Bizottság útján. 3. Amennyiben a vízgazdálkodással kapcsolatosan mindkét Szerzó´dó´ Fél részesévé válik valamely általános, sokoldalú megállapodásnak, úgy a jelen eyezményt összhangba kell hozni az említett sokoldalú megállapodás rendelkezéseivel. A Szerzó´dó´ Felek a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében a közöttük felmerüló´ bármely vitás kérdést, amelyet közvetlenül tárgyalásokkal vagy diplomáciai úton nem tudtak rendezni, illetve ha nem egyeztek meg valamely más megoldási módban, “A határokat átlépó´ vízfolyások és nemzetközi tavak védelméró´l és használatáról 1992. március 17-én Helsinkiben elfogadott egyezmény 22. cikke (2. bekezdés), illetó´leg IV. melléklete szerinti döntó´biróság elé utalják. 1. A Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy eleget tettek az Egyezmény hatálybalépéséhez a belsó´ törvényhozásuk által eló´írt követelményeknek. 2. Az Egyezmény a jelen cikk 1. pontjában említett értesítések másodikának kézhezvételétó´l számított harmincadik napon lép hatályba. 3. Az Egyezmény hatályba lépésével a Szerzó´dó´ Felek között hatályát veszti a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya és a Magyar Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában Belgrádban 1955. augusztus 8-án kelt Egyezmény. 4. Az Egyezmény határozatlan idó´re köttetik. 5. A Szerzó´dó´ Felek az Egyezményt bármely naptári év vége eló´tt legalább hat hónappal felmondhatják, s ebben az esetben az Egyezmény az adott év leteltével hatályát veszti. Készült Ljubljanában, az 1994. év október hó 21. napján, két példányban, szlovén és magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. A Szlovén Köztársaság Kormánya nevében dr. Pavel Gantar s. k. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében dr. Károly Lotz s. k.

1. Pristojnost Stalne slovensko-madžarske komisije za vodno gospodarstvo (v nadaljnjem besedilu: komisija), ustanovljene na podlagi sedmega člena Sporazuma med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o reševanju vodnogospodarskih vprašanj (v nadaljnjem besedilu: sporazum), je skupno reševanje vseh tistih vprašanj, ukrepov in del, ki jih predpisuje sporazum. 2. Pristojnosti komisije so predvsem: a. vzajemno obveščanje o načrtovanih vodnogospodarskih posegih in delih, b. priprava in odločanje o skupnih ukrepih in delih, priprava strokovnih mnenj o projektih ter odrejanje izvajanja, c. nadzor nad skupnimi ukrepi in deli ter obračun skupnih stroškov, d. opravljanje ogledov in ugotavljanje stanja, e. določitev mest za odvzem gramoza in peska, ki se ne bosta uporabljala za vodne gradnje, f. obravnavanje tistih ukrepov in del, ki bodo opravljena le v interesu ene strani, g. obravnava načrtovanih posegov na vodozbirnih območjih, ki vplivajo na mejne vode, h. preučevanje vprašanj, ki se nanašajo na skupno obrambo pred poplavami in ledom ter odprava drugih nevarnosti in priprava novega pravilnika v ta namen, i. priprava predlogov za ravnanje in delovanje z vodnogospodarskimi objekti in napravami skupnega interesa, j. izmenjava praktičnih izkušenj v vodnem gospodarstvu, izmenjava hidroloških in hidrometeoroloških podatkov, kakor tudi uskladitev delovanja služb za obveščanje, ki dajejo podatke o vodostajih, ledu in druge podatke.

1. Vsaka pogodbenica bo imenovala tri člane komisije, izmed katerih bo imenovala predsednika in namestnika predsednika svoje delegacije. 2. Pogodbenici lahko določita tudi strokovnjake, ki sodelujejo pri delu komisije. 3. Če bo potrebno, komisija lahko ustanovi tudi delovne skupine strokovnjakov.

1. Komisija zaseda enkrat letno. Predsednika se lahko dogovorita tudi o izrednem(ih) zasedanju (zasedanjih). 2. Predsednika delegacij se lahko dogovarjata tudi neposredno. 3. Komisija zaseda izmenično na ozemlju obeh strani, če predhodno ni drugače določeno. Zasedanje skliče – ob soglasju predsednika druge delegacije – predsednik tiste delegacije, na katere ozemlju bo na podlagi zaporedja potekalo zasedanje. 4. Predsednika delegacij se o dnevnem redu predhodno dogovorita. Med zasedanjem je možno na podlagi skupnega soglasja dopolniti dnevni red. 5. Na sejah predseduje predsednik delegacije tiste pogodbenice, na katere ozemlju poteka zasedanje. 6. Zasedanja komisije so v slovenskem in madžarskem jeziku.

1. Komisija sprejme svoje sklepe soglasno. 2. Če v komisiji ni doseženo soglasje, se sporno vpršanje predloži vladama. 3. O zasedanjih se sestavi zapisnik v dveh izvodih v obeh jezikih, ki ju podpišeta predsednika delegacije. 4. Sklepi komisije se ne morejo uresničevati, če ena od obveh vlad ne potrdi zapisnika. 5. Če nobena stran v 60 dneh od podpisa zapisnika ne pošlje ugovorov na sklepe, se šteje, da sta odobrili sklepe.

Vsaka pogodbenica sama krije stroške svoje delegacije. Druge stroške, ki se pojavijo pri delu komisije, si delita v enakem razmerju, če se ne dogovorita drugače.

Določbe tega pravilnika se smiselno uporabljajo tudi za delo delovnih skupin strokovnjakov. 1. A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában megkötött Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) hetedik cikkével létrehozott Állandó Szlovén-Magyar Vizgazdálkodási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) illetékes mindazon kérdések, intézkedések és munkálatok közös kezelésére, amelyre az Egyezmény hatálya kiterjed. 2. A Bizottság illetékességi körébe tartozik különösen: a) kölcsönös tájékoztatás a tervezett vizgazdálkodási beavatkozásokról és munkálatokról, b) közös intézkedések és munkák elhatározása és eló´készítése, a tervek szakvéleményezése és kivitelezésük elrendelése, c) a közös intézkedések és munkák ellenó´rzése, a közös költségek elszámolása, d) szemrevételezések és állapotfelmérések végrehajtása, e) kavics- és homokkitermeló´ helyek kijelölése nem vízépítési céllal, f) azon intézkedések és munkák megvitatása, amelyek csak az egyik fél érdekében hajtandók végre, g) a vízgyú´jtó´ területen tervezett beavatkozások megvitatása, melyek hatással vannak a határvizekre, h) a közös árvíz-, jég- és vízminó´ségvédelemre, valamint egyéb veszélyek elhárítására vonatkozó kérdések tanulmányozása és ezzel kapcsolatban közös Szabályzatok elfogadása, i) javaslatok kidolgozása a közös érdekú´ vízgazdálkodási létesítmények és berendezések kezelésére és mú´ködésére, j) a vízgazdálkodási gyakoriati tapasztalatok, valamint a hidrológiai és hidrometeorológiai adatok kicserélése, továbbá a vízállás-, a jég- és egyéb adatok közlését célzó tájékoztató szolgálatok mú´ködésének összehangolása. 1. A Szerzó´dó´ Felek a Bizottságba három-három tagot neveznek ki, és a tagot közül kinevezik a nemzeti tagozat vezetó´jét és helyettesét. 2. A Szerzó´dó´ Felek szakértó´ket is kijelölhetnek, akik részt vesznek a Bizottság munkájában. 3. Szükség szerint a Bizottság szakértó´i munkacsoportokat hozhat létre. 1. A Bizottság évente egyszer rendes ülést tart. A tagozatok vezetó´i rendkívüli ülés(ek) összehívásában is megegyezhetnek. 2. A tagozatok vezetó´i közvetlenül is tárgyalhatnak egymással. 3. A Bizottság felváltva ülésezik a két Szerzó´dó´ Fél területén, ha eló´zó´leg másban nem állapodtak meg. Az ülést – a másik Fél elnökével egyetértésben – azon Fél tagozatának vezetó´je hívja össze, amelynek a területén a soron következó´ ülés esedékes. 4. A napirandben a két tagozat vezetó´je eló´zetesen megállapodik. Az ülésszak alatt a napirend közös megegyezéssel kiegészithetó´. 5. Az üléseken azon Szerzó´dó´ Fél tagozatának vezetó´je elnököl, amelynek területén az ülés van. 6. A Bizottság tárgyalásai szlovén és magyar nyelven folynak. 1. A Bizottság határozatait egyhangúlag hozza. 2. Amennyiben a Bizottság valamely kérdésben nem tud megegyezni, a vitás kérdést a kormányok elé kell terjeszteni. 3. Az ülésró´l mindkét nyelven két példányban jegyzó´könyv készül, amelyeket a tagozatok vezetó´i írnak alá. 4. A Bizottság határozatai nem hajthatók végre, amennyiben valamelyik kormány nem hagyja jóvá a jegyzó´könyvet. 5. Amennyiben a jegyzó´könyv aláírásától számított 60 napon belül egyik Fél sem emel kifogást a határozatok ellen, úgy azok érvénybe lépnek. Mindkét Szerzó´dó´ Fél maga viseli saját delegációjának költségeit. Egyéb költségeket, amelyek a Bizottság munkája közben merülnek fel, a Szerzó´dó´ Felek egyenló´ arányban viselik, hacsak másképp nem állapodnak meg. Ezen Alapszabályzat rendelkezései a szakértó´i munkacsoportokra is értelemszerú´en vonatkoznak.

Za izvajanje tega zakona skrbi ministrstvo, pristojno za okolje in prostor.

Ta zakon začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije – Mednarodne pogodbe. Št. 802-01/94-4/1 Ljubljana, dne 24. januarja 1995 Predsednik Državnega zbora Republike Slovenije Jožef Školč l. r.