Zakon o ratifikaciji Sporazuma med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o sodelovanju pri varstvu pred naravnimi in civilizacijskimi nesrečami (BHUVNCN)

Ratificira se Sporazum med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o sodelovanju pri varstvu pred naravnimi in civilizacijskimi nesrečami, podpisan 22. marca 1995 v Ljubljani.

Sporazum se v izvirniku v slovenskem in madžarskem jeziku glasi: Vlada Republike Slovenije in Vlada Republike Madžarske (v nadaljnjem besedilu pogodbenici) sta prepričani o nujnosti sodelovanja med državama. Z željo, da bi olajšali medsebojno pomoč ob naravnih in civilizacijskih nesrečah, ter upoštevajoč podpisane večstranske mednarodne pogodbe s tega področja se dogovorita o naslednjem:

V tem sporazumu uporabljeni pojmi pomenijo naslednje: a) ”naravne in civilizacijske nesreče” so tiste nesreče, ki jih povzročijo naravni pojavi, industrijske nesreče in drugi civilizacijsko pogojeni škodni dogodki, ki v veliki meri ogrožajo življenje, življenjske razmere, materialne dobrine in okolje in zaradi katerih je potrebno sprejeti izredne ukrepe; b) ”podatki in informacije o nevarnosti” so tisti podatki in informacije, ki se nanašajo na naravne in civilizacijske nesreče in katerih namen je zgodnje obveščanje o pretečih nevarnostih ter uveljavljanje zaščitnih in drugih ukrepov pri zagotavljanju varnosti ljudi ter materialnih in drugih dobrin; c) ”zaščitni ukrepi” so preventivni in drugi zaščitni ukrepi ter dejavnosti, ki se nanašajo na: – preprečevanje, zmanjševanje in odpravo nevarnosti, ki ogrožajo prebivalstvo; – zaščito materialnih dobrin; d) ”reševanje in pomoč” so dejavnosti vseh reševalnih sil in sredstev, katerih namen je neposredno in posredno lajšanje in odpravljanje posledic naravnih in civilizacijskih nesreč; e) ”reševalne ekipe in posamezniki, ki nudijo pomoč”, so osebe, ki jih pogodbenica določi za dajanje pomoči; f) ”oprema” so sredstva za osebno in skupinsko zaščito, reševalna oprema, vozila ter tehnična in druga sredstva, ki jih uporabljajo reševalne ekipe in posamezniki, ki nudijo pomoč; g) ”pošiljka pomoči” so živila, pitna voda, zdravila, sanitetni material ter materialna in druga sredstva, ki so namenjena za brezplačno razdelitev prizadetemu in ogroženemu prebivalstvu kot pomoč pri lajšanju posledic naravnih in civilizacijskih nesreč.

Sodelovanje pri zaščiti civilnega prebivalstva ter varstvu materialnih dobrin in okolja pred naravnimi in civilizacijskimi nesrečami obsega: 1. načrtovanje in izvajanje skupnih preventivnih ukrepov; 2. obveščanje o nevarnostih in posledicah naravnih in civilizacijskih nesreč; 3. pomoč pri zaščiti in reševanju ter pripravi načrtov o sodelovanju; 4. pomoč pri odpravljanju posledic nesreč; 5. izobraževanje in usposabljanje pripadnikov Civilne zaščite, gasilcev in drugih strokovnjakov za zaščito in reševanje; 6. izmenjavo znanstvenih in tehničnih informacij ter izvajanje skupnih raziskovalnih programov; 7. razvijanje, proizvodnjo in izpopolnjevanje opreme; 8. organiziranje in izvajanje skupnih vaj iz zaščite in reševanja.

(1)Pogodbenici si bosta izmenjavali informacije o znanstvenih in tehničnih dosežkih ter izkušnje, ki so pomembne za predvidevanje in preprečevanje naravnih in civilizacijskih nesreč ter za učinkovito zaščito in reševanje ob nesrečah. Izmenjavali si bosta rezultate raziskav o naravnih in civilizacijskih nesrečah ter izdelali skupne znanstvenoraziskovalne programe in skupne načrte za ukrepanje ob splošnih in skupnih nevarnostih.

(2)Vse oblike sodelovanja na tem področju bodo potekale v skladu s predpisi pogodbenic, zato si bosta pogodbenici izmenjavali informacije o zakonodaji.

(3)Pogodbenici si bosta prizadevali rezultate in izsledke znanstvenega in tehnično-tehnološkega sodelovanja kar najbolj koristno uporabiti tudi pri gospodarskem in drugem sodelovanju z drugimi državami.

Pogodbenici bosta pospeševali sodelovanje podjetij in drugih organizacij pri izvajanju skupnih programov tehničnega razvoja in proizvodnje opreme. Pospeševali bosta nemoten pretok opreme in skupno nastopanje na tretjih trgih ter izmenjavali izkušnje pri uporabi opreme.

Pogodbenici bosta zagotavljali pravne in druge pogoje za delovanje človekoljubnih organizacij ter pospeševali sodelovanje teh organizacij na področju varstva pred naravnimi in civilizacijskimi nesrečami.

Pogodbenici bosta razvijali medsebojno sodelovanje pri izobraževanju in usposabljanju kadrov za zaščito in reševanje in v ta namen pospeševali neposredno sodelovanje in stike med izobraževalnimi organizacijami, izmenjavo predavateljev, inštruktorjev in drugih strokovnjakov, sodelovanje pri izobraževanju in usposabljanju kadrov ter si izmenjavali literaturo in druga učna sredstva kot tudi izkušnje o zaščiti in reševanju.

(1)Pogodbenici se bosta medsebojno obveščali o vseh nevarnostih naravnih in civilizacijskih nesreč, ki lahko ogrozijo eno od pogodbenic. Na svojem območju bosta zbirali potrebne podatke in informacije in jih neposredno sporočali pristojnim organom pogodbenic.

(2)Pogodbenici se bosta medsebojno obveščali o naravnih in civilizacijskih nesrečah, ki so se zgodile na njunem območju. Obvestilo mora vsebovati: opis dogodka, kraj, čas, obseg in posledice nesreče ter izvršene ukrepe. Pogodbenici se obvestita o razpoložljivih reševalnih ekipah, sredstvih in opremi ter o možnostih in načinu nudenja pomoči.

(3)Informacijo se lahko posreduje pisno ali ustno v jeziku pogodbenic ali v angleškem jeziku. Ustno sporočilo je treba pisno potrditi.

(4)Organi, ki so odgovorni za pošiljanje in sprejemanje podatkov in informacij o nevarnostih oziroma nesrečah, so: a) v Republiki Madžarski: – Državno poveljstvo Ministrstva za notranje zadeve za požarno varnost in civilno zaščito; b) v Republiki Sloveniji: – Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje Ministrstva za obrambo.

Pogodbenici bosta za preprečitev oziroma zmanjšanje splošnih in skupnih nevarnosti načrtovali in izvajali določene skupne preventivne ukrepe.

(1)Pogodbenica, katero je prizadela naravna ali civilizacijska nesreča, lahko, če meni, da je potrebno, zaprosi za pomoč drugo pogodbenico. Ta pomoč se lahko nanaša na reševalne ekipe in posameznike, ki nudijo pomoč ter na sredstva pomoči.

(2)Prošnja za pomoč iz prvega odstavka mora vsebovati: podatke o vrsti in obsegu potrebne pomoči, podatke o kontaktnih osebah in ustanovah ter predlog o načinu pomoči. Podatke o potrebni pomoči je treba glede na razvoj in potek dogodkov tekoče popravljati in dopolnjevati.

(3)Nudenje pomoči poteka v skladu s predpisi držav pogodbenic.

(1)Organi, ki so pristojni za pošiljanje in sprejemanje prošenj za pomoč, so: a) v Republiki Madžarski: – Državno poveljstvo Ministrstva za notranje zadeve za požarno varnost in civilno zaščito; b) v Republiki Sloveniji: – Poveljnik Civilne zaščite Republike Slovenije; – Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje Ministrstva za obrambo.

(2)Na obmejnih območjih lahko prošnje za pomoč pošiljajo in sprejemajo poleg organov iz prvega odstavka tudi regijski poveljniki Civilne zaščite.

(1)Člani reševalnih ekip in posamezniki, ki nudijo pomoč, ne potrebujejo potnega lista, dovoljenja za bivanje ali vizuma. Potrdilo o pravnem položaju članov ekip pri prehodu čez državno mejo se lahko zahteva samo od vodje reševalne ekipe.

(2)Člani reševalnih ekip in posamezniki, ki nudijo pomoč, lahko v nujnih primerih prestopijo mejo zunaj mejnih prehodov ne da bi upoštevali sicer veljavne predpise. O takih primerih je treba nemudoma obvestiti pristojne obmejne organe (policijo, carino).

(3)Člani reševalnih ekip in posamezniki, ki nudijo pomoč, imajo pravico nositi pripadajočo uniformo na območju države druge pogodbenice.

(4)Strelnega orožja, municije in eksplozivnih sredstev ni dovoljeno prenašati na območje države druge pogodbenice.

(5)Olajšave pri prehajanju čez državno mejo iz prvega in drugega odstavka se nanašajo tudi na tiste osebe, ki jih je treba evakuirati.

(1)Pogodbenici si čim bolj olajšata vnašanje in iznašanje opreme, sredstev pomoči in blaga, določenega v drugem odstavku. Vodja reševalne ekipe mora pri prestopu državne meje obmejnim organom druge pogodbenice izročiti samo seznam opreme in sredstev pomoči. V nujnih primerih, če do prestopa državne meje pride zunaj mejnega prehoda, je treba seznam čim prej izročiti pristojnim obmejnim organom.

(2)Reševalne ekipe lahko prenesejo samo opremo in sredstva, ki so potrebna za njihovo oskrbo in delovanje.

(3)Za vnašanje in iznašanje opreme in sredstev pomoči ne veljajo prepovedi in omejitve, ki veljajo za vnašanje in iznašanje blaga v blagovnem prometu. Sredstva pomoči se lahko na območje pogodbenice vnaša brez carinskih dajatev. Opremo in sredstva se lahko začasno uporablja brez predhodnih formalnih postopkov in jamstev. Če so bila sredstva in oprema oziroma blago iz prvega odstavka namensko porabljena, zanje ni treba plačati carinskih in drugih dajatev. Če niso bila porabljena, jih je treba vrniti. Če sredstva ostanejo kot pomoč, je treba o vrsti in količini teh sredstev in o kraju, kjer se nahajajo, obvestiti pristojne organe pogodbenice, ki o tem obvestijo carinske organe.

(4)Določbe tretjega odstavka se uporabljajo tudi ob vnosu zdravil, ki vsebujejo narkotike in psihotropne substance. Vnašanje in iznašanje narkotikov in psihotropnih substanc se v skladu z mednarodnimi sporazumi ne obravnavata kot uvoz in izvoz blaga v blagovnem prometu. Zdravila, ki vsebujejo narkotike in psihotropne substance, se lahko vnesejo samo v količinah, ki so potrebne za nudenje medicinske pomoči, uporablja pa jih lahko samo medicinsko osebje z ustrezno strokovno izobrazbo po predpisih pogodbenice, v katere sestavi so reševalne ekipe.

(1)Za vodenje reševalnih akcij so pristojni organi pogodbenice, ki je prosila za pomoč.

(2)Organi pogodbenice, ki je prosila za pomoč, dajejo naloge za zaščito, reševanje in pomoč izključno vodjem poslanih reševalnih ekip.

(3)Organi pogodbenice, ki je prosila za pomoč, pomagajo članom reševalnih ekip ter posameznikom, ki sodelujejo pri reševanju in pomoči, ter jim dajejo vsestransko zaščito in pomoč.

(1)Pogodbenica, ki nudi pomoč, ne zahteva povrnitve stroškov pomoči, kar velja tudi za stroške, ki nastanejo zaradi uporabe, poškodovanja ali izgube materialov.

(2)Če se stroški pomoči povrnejo v celoti ali delno, določila prvega odstavka ne veljajo. V tem primeru se pogodbenici, ki nudi pomoč, povrnejo stroški.

(3)Stroški pomoči, ki jo nudijo fizične ali pravne osebe s posredovanjem pogodbenice, bremenijo pogodbenico, ki prosi za pomoč.

(1)Pogodbenici se bosta odpovedali vsakemu zahtevku za nadomestilo škode na opremi in sredstvih pomoči, če je škodo povzročila reševalna ekipa ali posameznik, ki je nudil pomoč, med opravljanjem reševalnih nalog in nalog pomoči po tem sporazumu in če škoda ni bila povzročena namerno.

(2)Pogodbenici se bosta odpovedali vsakemu zahtevku za nadomestilo ob telesni poškodbi in trajnih posledicah za zdravje ter v primeru smrti udeleženca v reševalni akciji, če je do tega prišlo med izvajanjem nalog po tem sporazumu, razen če to ni bilo povzročeno namerno.

(3)Odškodninska odgovornost, določena v prvem in drugem odstavku, nastane v trenutku vstopa na ozemlje pogodbenice, ki prosi za pomoč, in traja do zapustitve njenega ozemlja.

(4)Če je bila pri izpolnjevanju nalog iz tega sporazuma povzročena škoda tretji osebi, prevzame odgovornost pogodbenica, ki je zaprosila za pomoč, tako kot če bi to škodo povzročile njene reševalne ekipe in posamezniki, ki nudijo pomoč.

(1)Pogodbenici imenujeta za izvajanje tega sporazuma stalno mešano komisijo, ki jo sestavljajo slovenski in madžarski člani. Vsaka pogodbenica ima v mešani komisiji enako število članov, vendar najmanj tri. O predsednikih stalne mešane komisije bosta pogodbenici druga drugo obvestili po diplomatski poti.

(2)Naloge stalne mešane komisije, ki izhajajo iz tega sporazuma, so: – reševanje organizacijskih in konkretnih tehničnih vprašanj; – določitev načina vzdrževanja stikov in medsebojnega obveščanja; – priprava poslovnika.

(3)Stalna mešana komisija lahko ustanovi podkomisije za reševanje posameznih vprašanj in zaprosi za pomoč strokovnjake.

(4)Stalna mešana komisija se sestane najmanj enkrat letno, izmenoma enkrat v Republiki Sloveniji in enkrat v Republiki Madžarski. Pobudo za sklic izrednega sestanka lahko da vsaka od pogodbenic.

Ta sporazum začne veljati 30. dan po dnevu, ko se pogodbenici po diplomatski poti obvestita, da so izpolnjeni notranjepravni pogoji za začetek veljavnosti sporazuma.

Vsaka pogodbenica lahko kadarkoli pisno po diplomatski poti sporoči, da odstopa od tega sporazuma. Odpovedni rok je 3 mesece od datuma, ko je druga pogodbenica prejela obvestilo o odstopu.

Ta sporazum ne prizadene obstoječih pravic in obveznosti pogodbenice iz drugih mednarodnih sporazumov.

Spore med pogodbenicama v zvezi z razlago in uporabo tega sporazuma rešuje stalna mešana komisija iz prvega odstavka 16. člena. Če mešana komisija spora sama ne more rešiti, se ga rešuje po diplomatski poti. Sklenjeno v Ljubljani dne 22. marca 1995 v dveh izvirnikih v slovenskem in madžarskem jeziku, pri čemer sta besedili enako veljavni. Za Vlado Republike Slovenije Jelko Kacin l. r. Za Vlado Republike Madžarske Gabor Kuncze l. r. A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerzó´dó´ Felek) meggyó´zó´dve a két állam közötti együttmú´ködés szükségességéró´l, attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a kölcsönös segítségnyújtást, figyelembe véve a két fél által aláírt, a témával kapcsolatos többoldalú nemzetközi szerzó´déseket, a következó´kben állapodtak meg:

(1)Ezen Egyezményben szerepló´ fogalmak jelentése a következó´: a./ ”Természeti és civilizációs katasztrófák” – az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentó´s mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztetó´ elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti vagy civilizációs eredetú´ káresemény, amelynek bekövetkezte esetén az ellene való védekezésre rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani. b./ ”Információk és adatok az eseményró´l” – a természeti és civilizációs katasztrófákra vonatkozó adatok, amelyek közlésének célja a lakosság idó´beni értesítése a veszélyró´l, valamint az azonnali intézkedések foganatosítása az élet és az anyagi javak védelme érdekében. c./ ”Védó´ intézkedések” – megeló´zó´ és óvó rendszabályok, illetve tevékenységek: – a lakosságot fenyegetó´ veszélyek megeló´zésére, enyhítésére, elhárítására, – az anyagi javak megóvására. d./ ”Mentés és segítségnyújtás” – mindazon mentó´eró´k és eszközök, különleges felszereléssel ellátott egységek tevékenysége, amelyeknek célja a katasztrófák közvetlen és közvetett következményeinek felszámolása. e./ ”Segélycsapatok vagy segító´k” – a másik Szerzó´dó´ Fél – által segítségnyújtásra kijelölt személy (személyek). f./ ”Felszerelés” – mindazon személyi és csoportos védelemre szolgáló eszközök – beleértve a mentés technikai és egyéb eszközeit is -, amelyeket a mentés és segítségnyújtás során a mentó´ – és egyéb eró´k alkalmaznak. g./ ”Segélyszállítmányok” mindazon anyagok, tárgyak, eszközök, élelmiszerek, ivóvíz, gyógy- és kötszerek, amelyek a veszélyeztetett, illetve a károsult lakosság részére díjmentesen szétosztásra kerülnek a természeti és civilizációs katasztrófák káros következményeinek csökkentése céljából. A polgári lakosság életének, biztonságának és anyagi javainak, valamint a környezet védelmének érdekében megvalósuló együttmú´ködés a következó´kre terjed ki:

(1)A megeló´zó´ intézkedések közös megszervezésére és végrehajtására együttmú´ködési tervek készítésére.

(2)A természeti és civilizációs katasztrófák általi veszéyeztetettségró´l, illetve ezek bekövetkezéséró´l történó´ kölcsönös tájékoztatásra.

(3)A következmények felszámolásában történó´ segítségnyújtásra együttmú´ködési tervek készítésére.

(4)A bekövetkezett katasztrófa során a védekezésben és a mentésben való segítségnyújtásra.

(5)Katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tú´zoltó és egyéb szakemberek kiképzésére, képesítésére.

(6)A tudományos és mú´szaki információcserékre, valamint közös kutatási programok végzésére.

(7)A kutatás, a gyártás és fejlesztés területére.

(8)Közös védelmi és mentési gyakorlatok megszervezésére, végrehajtására.

(1)A Szerzó´dó´ Felek a katasztrófák eló´rejelzése, elhárítása, a hatékony védelmi és mentési munkálatok érdekében kölcsönösen informálják egymást tudományos és technikai eredményeikró´l, tapasztalataikról. Az információcsere a természeti és civilizációs katasztrófákra, a veszélyeztetettség közös tudományos kutatási programjának kidolgozására, az általános és a Szerzó´dó´ Feleket közösen érintó´ veszély esetére készített tervekre, valamint a védelmi és vezetési tervek kidolgozásában való együttmú´ködésre is kiterjed.

(2)Az együttmú´ködés e területen a Szerzó´dó´ Felek országainak saját jogrendszerével összhangban történik, ezért a Szerzó´dó´ Felek az érintett jogszabályokkal kapcsolatos információkat egymás közt kicserélik.

(3)A Szerzó´dó´ Felek a tudományos és technikai együttmú´ködés erdeményeinek hatékony felhasználására törekendek úgy gazdasági téren, mint a más országokkal való együttmú´ködésben. A Szerzó´dó´ Felek eló´segítik a vállalatok, intézmények együttmú´ködését a közös programok végrehajtásában, valamint a mú´szaki fejlesztés és gyártás terén. Eló´segítik a zavartalan szállítás és a harmadik piacon történó´ megjelenés feltételeinek megteremtését, a használatra vonatkozó tapasztalataikat kicserélik. A Szerzó´dó´ Felek megteremtik az együttmú´ködés jogi és egyéb feltételeit és szorgalmazzák annak megvalósítását a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemben a humanitárius szervezetek között. A Szerzó´dó´ Felek rendszeressé teszik a kölcsönös együttmú´ködést a mentésben résztvevó´ állomány oktatásában és továbbképzésében, az oktató intézményeik között közvetlen kapcsolatok kialakításával, eló´segítik az oktatók, eló´adók és szakemberek cseréjét, együttmú´ködnek a kiképzés és oktatás finanszírozásában, eló´segítik a szükséges tananyagok és eszközök, valamint a védelem és a mentés tapasztalatainak kölcsönös cseréjét a továbbképzésben.

(1)A Szerzó´dó´ Felek kölcsöseb értesítik egymást minden olyan veszélyró´l, természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének lehetó´séró´l, amelyek a másik Szerzó´dó´ Fél számára fenyegetettséget jelenthetnek. Ezért mindkét Szerzó´dó´ Fél a saját területén gyú´jti a szükséges adatokat, információkat és azokat közvetlenül tudomására hozza a másik fél erre illetékes szerveinek.

(2)A Szerzó´dó´ Felek kölcsönösen értesítik egymást a területükön bekövetkezett természeti és civilizációs katasztrófákról. Az információnak tartalmaznia kell a veszély vagy a bekövetkezett esemény leírását, helyét,idejét, kiterjedését, következményeit, a végrehajtott intézkedéseket. A másik fél rendelkezésére bocsátható mentó´eró´kró´l és eszközökró´l, a segítségnyújtás lehetó´ségeiró´l, módjairól tájékoztatást nyújt.

(3)Az (1)–(2) bekezdés szerinti kölcsönös tájékoztatás során az információ szóban és írásban adható a Szerzó´dó´ Felek nyelvén vagy angolul, de a szóbeli információt írásban meg kell eró´síteni.

(4)A veszélyeztetettséggel és a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos információk közvetítésére, átvételére jogosultak: a) a Magyar Köztársaság területén: – a Belügyminisztérium Tú´z- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, b) a Szlovén Köztársaság területén: – a Honvédelmi Minisztérium Köztársasági Polgári Védelmi és Mentési Igazgatóság. A Szerzó´dó´ Felek a közös veszélyeztetettség megeló´zése, illetve csökkentése céljából megfeléló´, közös megeló´zó´ intézkedéseket terveznek és hajtanak végre.

(1)A Szerzó´dó´ Fél, amelynek területén a természeti és más civilizációs katasztrófa bekövetkezett, a másik Szerzó´dó´ Féltó´l – szükség esetén – segítséget kérhet, amely vonatkozhat a segélycsapatok, segító´k küldésére, felszerelési és segítségnyújtási eszközök biztosítására.

(2)A segélykérésnek a jelen Egyezmény 7. cikkének

(2)bekezdésében meghatározott adatokat, információkat kell tartalmaznia, továbbá a kért segítségnyújtás módját, mértékét, közvetítésének lehetó´ségeit és a kapcsolatfelvételre kijelölt személyekre és szervezetekre vonatkozó információkat. A segélykérés – az eseményektó´l függó´en – folyamatosan pontosítható és kiegészíthetó´.

(3)A segítségnyújtás a Szerzó´dó´ Felek országainak saját jogrendjével összhangban történik.

(1)A segítségnyújtás és a segélykérés illetékes szervei a következó´k: a) a Magyar Köztársaság területén: – a Belügyminisztérium Tú´z- és Polgári Védelmi Orzágos Parancsnoksága b) a Szlovén Köztársaság területén: – a Szlovén Köztársaság Polgári Védelmi Parancsnoka – a Honvédelmi Minisztérium Köztársasági Polgári Védelmi és Mentési Igazgatóság.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott szervek mellett a határmenti régiókban a szükséges segélykérést és segítségnyújtást a régió polgári védelmi parancsnoka is kezdeményezheti.

(1)A segélycsapatok tagjainak nincs szükségük útlevélre, tartózkodási engedélyre vagy vízumra. Csak a segélycsapat vezetó´jétó´l lehet egy, a jogállását tanusító igazolványt kérni a határátlépéskor.

(2)Rendkívül sürgó´s esetben a határátkeló´ helyeken kívül is át lehet lépni a határt, a különben erre érvényes eló´írások figyelembevétele nélkül. Ebben az esetben az illetékes határó´rizeti és vámszervet haladéktalanul értesíteni kell.

(3)A segélycsapatoknak joguk van arra, hogy a másik Szerzó´dó´ Fél állama területén egyenruhát viseljenek.

(4)Ló´fegyver, ló´szer és robbanóanyag nem vihetó´ be a másik Szerzó´dó´ Fél területére.

(5)Az

(1)és a

(2)bekezdésben szerepló´ határátlépési könnyítések azokra a személyekre is érvényesek, akiket evakuálni kell.

(1)A Szerzó´dó´ Felek megkönnyítik a felszerelési tárgyak, a segélynyúj-tás és a

(2)bekezdésben meghatározott áruk behozatalát és kivitelét. A segélycsapat vezetó´jének határátlépéskor a másik Szerzó´dó´ Fél határátlépési szerveinek csupán egy jegyzéket kell átnyújtania a magukkal vitt felszerelési tárgyakról és segélyszállítmányokról. Amennyiben rendkívül sú´rgó´s esetben a határátlépés a határátkeló´ helyen kívül történik, a jegyzéket haladéktalanul az illetékes határó´rizeti és vámszervnek kell átadni.

(2)A segélycsapatok a felszerelési tárgyakon és a segélyszállítmányokon kívül csak az ellátásukhoz és mú´ködtetésükhöz szükséges anyagokat vihetik magukkal.

(3)A felszerelési tárgyakra és a segélyszállítmányokra nem érvénysek a behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó tilalmak és korlátozások. A segélyszállítmányok a másik Szerzó´dó´ Fél államának területére vámmentesen vihetó´ek be. A felszerelési tárgyak a formai eljárások és kaució melló´zésével átmeneti felhasználásra engedélyezettek. Ha ezeket a felszerelési tárgyakat, illetó´leg a

(2)bekezdésben meghatározott árukat a céljának és rendeltetésének megfeleló´en felhasználták, mentesek minden behozatali vám alól és a vámmal együtt fizetendó´ egyéb költségektó´l. Ha nem kerülnek végleges felhasználásra, úgy azokat vissza kell vinni. Amennyiben a felhasznált tárgyak segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezek fajtáját, mennyiségét, helyét közölni kell a Szerzó´dó´ Fél illetékes hatóságával, amely értesíti a vámhatóságot.

(4)A

(3)bekezdés alkalmazandó a kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszerek vonatkozásában is. Ez az áruforgalom a kábító- és bódítószerekre vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint nem minó´söl ki- és bevitelnek. Kábító- és bódítószereket tartalmazó gyógyszereket csak sú´rgó´s orvosi szükséglet szerinti mennyiségben vihetnek magukkal és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja, annak a Szerzó´dó´ Fél államának jogszabályi rendelkezései szerint, amely Szerzó´dó´ Félhez a segélycsapat tartozik.

(1)A mentés vezetése a segítséget kéró´ Szerzó´dó´ Fél, illetve illetékes szerveinek hatásköre.

(2)A segélyt kéró´ Szerzó´dó´ Fél szervei a mentéssel és segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a kiküldött egységek vezetó´inek adják.

(3)A segélykéró´ Szerzó´dó´ Fél illetékes szervei a rendelkezésükre bocsátott mentó´egységek, szervezetek és szakértó´k számára eló´segítik a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, szükség esetén biztosítják ellátásukat.

(1)A segítséget nyújtó Szerzó´dó´ Fél a segítségnyújtás költségeinek megtérítésére nem tarhat igényt. Ez vonatkozik azokra a kölfségekre is, amelyek az anyagok felhasználásából, károsodásából vagy eltú´nésébó´l erednek.

(2)A segítségnyújtás költségeinek egészben vagy részben történó´ megtérülése esetén az

(1)bekezdés nem alkalmazható. Ebben az esetben a segítséget nyújtó Szerzó´dó´ Fél költségeit térítik meg.

(3)A segítségnyújtás költségei – amelyeket természetes vagy jogi személyek nyújtanak, a segítséget nyújtó Szerzó´dó´ Fél közvetítésével, a másik Szerzó´dó´ Fél kérésére – a segítséget kéró´ Szerzó´dó´ Felet terheli.

(1)A Szerzó´dó´ Felek lemondanak minden kártérítési igényró´l a saját felszerelésében bekövetkezett kár esetében a másik Szerzó´dó´ Féllel szemben, ha a kárt az Egyezményben eló´írt mentési és segítségnyújtási feladatok végrehajtása közben a mentésben résztvevó´ nem szándákosan okozta.

(2)A Szerzó´dó´ Felek lemondanak minden kártérítési igényró´l a másik Szerzó´dó´ Féllel szemben a mentésben résztvevó´k sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén, ha a baleset a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során következett be, kivéve ha ezt szándékosan okozták.

(3)Az (1),

(2)bekezdésben meghatározott kártérítési feleló´sség a segítséget kéró´ Szerzó´dó´ Fél államák területére történó´ belépéstó´l annak elhagyásáig áll fenn.

(4)Ha a feladatvégzés közben a mentó´eró´k által okozott kár keletkezett a Szerzó´dó´ Fél területén egy harmadik személy sérelmére, a feleló´sség a segélyt kéró´ Szerzó´dó´ Felet terheli úgy, mintha ezt a kárt a Szerzó´dó´ Fél saját mentó´egységei okozták volna.

(1)A Szerzó´dó´ Felek az Egyezmény végrehajtására Állandó Vegyes Bizottságot hoznak létre, amely Szlovén és Magyar tagozatból áll. A bizottság tagozatonként azonos létszámú, de legalább 3-3 fó´. Az Állandó Vegyes Bizottság társelnökeinek személyéró´l a Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

(2)Az Állandó Vegyes Bizottság feladata: – az együttmú´ködésbó´l adódó tevékenység szervezése és az ebbó´l eredó´ konkrét technikai problémák megoldása, – a kapcsolattartás és értesítés rendjének meghatározása, – saját ügyrendjének elkészítése.

(3)Az Állandó Vegyes Bizottság szükség esetén megfeleló´ albizottságot hoz létre az együttmú´ködés egyes feladatainak kidolgozására, és szakértó´ket vehet igénybe.

(4)Az Állandó Vegyes Bizottság évente legalább egy alkalommal tanácskozik a Szlovén, illetve a Magyar Köztársaság területén felváltva. Rendkívüli találkozót bármelyik Szerzó´dó´ Fél kezdeményezhet. Az Egyezmény attól a naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor a Szerzó´dó´ Felek diplomáciai úton értesítik egymást, hogy az Egyezmény hatálybalépésével kapcsolatos belsó´ jogi eló´írásaiknak eleget tettek. Jelen Egyezményt bármelyik Szerzó´dó´ Fél bármikor felmondhatja írásban, diplomáciai úton. Az Egyezmény attól az idó´tó´l számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondás a másik Szerzó´dó´ Félhez megérkezett. Jelen Egyezmény a Szerzó´dó´ Felek más nemzetközi egyezményeiben foglalt jogait és kötelezettségeit nem érinti. Ha az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerzó´dó´ Felek között vitás kérdésekre kerül sor, ezek tisztázása a 17. cikk

(1)bekezdésében említett Állandó Vegyes Bizottság feladata. Amennyiben a vitatott kérdésekben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a továbbiakban azokat diplomáciai úton kell megoldani. Készült Ljubljanában, az 1995 év március hónap 22. napján két eredeti példányban, szlovén és magyar nyelven, mindkét nyelvú´ szöveg egyaránt hiteles. A Szlovén Köztársaság Kormánya nevében Jelko Kacin s. k. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében Kuncze Gabor s.k.

Za izvajanje sporazuma skrbi ministrstvo, pristojno za obrambo.

Ta zakon začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije – Mednarodne pogodbe. Št. 212-07/95-5/1 Ljubljana, dne 20. junija 1995 Predsednik Državnega zbora Republike Slovenije Jožef Školč l. r.